A lényeg azonban nem egy vagy több funkció gépesítése, távirányítása, hanem a rendszer: különböző érzékelési és beavatkozási pontok összehangolása, kommunikációja a felhasználó szokásainak megfelelően. Ezek szerint az okosotthon nem egy prototípus, ami minden műszaki funkciót egyesít önmagában, sokkal inkább az adott épület egységes rendszerként való működtetése, ami az ott élők életvitelét figyelembe veszi, sőt segíti.

Főbb funkciói a fűtés-hűtés irányítása, világításvezérlés, árnyékolástechnika, vagyonvédelem és biztonságtechnika, vagy akár a ház körüli berendezések (garázskapu, öntözőrendszer) működtetése. Az okosotthon mindezeket nem párhuzamosan, hanem egymással összefüggésbe szervezve képes működtetni, növelve ezáltal az adott épület biztonságát, komfortját és energiahatékonyságát is.

Akinek radiátoros fűtése van, az például korszerűbbre cserélheti a radiátorszelepeket. Ez nem jelent komoly anyagi befektetést, és a fűtési költségek csökkenése révén rövid időn belül megtérül. Amennyiben a kézzel vezérelt radiátorszelepek helyett termosztatikus szelepeket alkalmazunk, lehetővé válik a fűtési rendszer helyi teljesítményszabályozása, amivel a hőmérsékletet előre beállított szinten lehet tartani. Egy nemzetközi tanulmány szerint közel 18%-kal csökkenne az energiapazarlás, ha Európa minden szabályozatlan radiátorszelepét termosztatikusra cserélnék. Ez az arány megjelenhetne hazánk energia-felhasználásának csökkenésében is.

Azt is érdemes megemlítenünk, hogy a jó minőségű termosztatikus szelepek nem igényelnek karbantartást, élettartamuk hosszú, akár húsz év is lehet, így ez alatt az idő alatt nem csupán bekerülési költségüket hozzák vissza, hanem az egyes háztartások szintjén is jelentős mértékű rezsicsökkenést jelentenek. A helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás emellett épületeink komfortját is növeli, ezzel hozzájárulva az ott élők életminőségének javításához.

Az sem mindegy, hogy hány ember tartózkodik a helyiségben és éppen mit csinálnak, hiszen az emberi test is lead több-kevesebb hőt a térnek, amiben tartózkodik. Mindezekre a zavarjelekre a vezérlés nem reagál, a rendszer változatlanul folytatja a működést.

A szabályozás ezzel szemben egy érzékelő segítségével méri és jelzi a változást, és kezeli az előbb említett zavarokat. A visszacsatolásnak köszönhetően pontos értéktartást tesz lehetővé. Már egy olyan egyszerű eszköz, mint a szobatermosztát is képes ezáltal az épületeink komfortját növelni és az energiafogyasztást csökkenteni, hozzájárulva az egyéni gazdasági és a globális környezeti érdekek teljesüléséhez egyaránt.